[Home] [Iskolánk története] [Tantestület] [Névadónk] [Iskolai újság] [Fotógaléria] [Információk] |
FERENCZY ISTVÁN Apja
lakatosmesternek akarta nevelni, Körmöcön, Selmecen és Besztercebányán
taníttatta. Kitanulta a pénzverést és a vésést, ami annyira megtetszett
neki, hogy minden szabad órájában pecsétnyomókat és gyűrűket készített.
Az izmos tatár-arcú legény egy napon búcsút vett szüleitől, hogy bejárja
hazáját, Budát, Bécset, majd a kék egű Itáliát - hogy lásson és
tanuljon, s lerakja a hazai szobrászművészet alapjait. A fiú, aki költő
módjára ábrándozott, szerette a verseket és latin költőket betűzgetett,
Bécsben a Szent Anna Akadémia növendéke lett, Budán pedig akadémiai pályadíjat
nyert egyik domborművével. Aztán Rómába ment, a szobrászok Mekkájába. Rómában
Canova-nál tanult, majd a dán Thorvaldsen irányítása alatt dolgozott.
Visszatérése után Debrecenben, Budán és Esztergomban élt. Ám a Pásztorlányka,
a Brunswik-emlékmű, az Eurydiké
alkotója végül is tönkrement, s fáradtan, betegen hazatért Rimaszombatba -
meghalni. Ezekben az években fedezte fel és tanította kőfaragóműhelyében
Izsó Miklóst, aki egy tamásfalvi kőfaragó segédje volt. Ferenczy 1856-ban
halt meg szülővárosában, zúgó viharban temették, jeltelen sírba hantolták. 1902-ben,
Beöthy Zsolt kezdeményezésére, Fábry János megkereste Ferenczy sírját.
A minisztérium elrendelte exhumálását, s hamvait a református templom kriptájában
helyezték el, az Eurydiké-szoborral együtt. A temetői sírban és már előzőleg
tűzvészben megrongálódott művét Hevessy Pál restaurálta. A szarkofág és
az Eurydiké a templom alagsorában megtekinthető. A
templom külső falán, bemélyesztett fülkében látható Ferenczy karrarai márványból
készített mellszobra, Vaszary László alkotása. A mellszobrot 1909-ben avatták
fel, a beszédet Beöthy Zsolt tartotta. Ferenczy leveleit Wallentínyi Dezső
adatta ki. Ferenczy
kucsmáit, süvegeit, bársonyöltönyeit a múzeum raktárában őrzik. Úgyszintén
a múzeumban található egy befejezetlen mátványportréja (Róbert Károly),
egy búsuló lányt ábrázoló domborműve, valamint számos mellszobrának másolata. Ferenczy
legfőbb érdeme, hogy megteremtette a magyar szobrászművészetet, s útnak
indította pályáján Izsó Miklóst, továbbá felkutatta a szoborkészítésre
alkalmas hazai márványt. Ferenczy
István műterme (műhelye) az új gimnázium felé vezető utca sarkán állt,
az ún. Ferenczy-kertben. Hazatérése után ott dolgozott és oktatta Izsót. A
műtermet régen lebontották, ma emeletes épület áll a kert helyén, földszintjén
üzlettel. (Ferenczy
István példátlan takarékoskodással a múlt század első felében Rómában
egyedülálló bronzgyűjteményt hozott létre. Hazatérése után a gyűjteményt
felkínálta az államnak, de annak nem kellett. Gyűjteményét az örökösök
elébb Rimaszombatban, majd Budapesten őrizték. Amikor hivatalosan leltárt készítettek
a 80 bronzszoborról, a szobrok között volt Leonardo da Vinci lovasszobra is,
a lovat megülő lovas nélkül. A hiányzó darabot Ferenczy
rimaszombati műhelyében befalazva találták meg. A gyűjteményt Leonardo
alkotásával egyiitt az örökösök
az államkincstárnak adták el mivel Ferenczy a hazájának szánta a gyűjteményt.
A Leonardo-lovasszobor teljes egészében a budapesti Szépművészeti Múzeum-ban
található.) (Részlet
Veres János: Széttekintés a rimaszombati járásban c.könyvéből) |